Érvényes, de nem szentségi házasság
felbontása külön pápai intézkedéssel
a hit javára
(Privilegium-Petrinum vagy
Privilegium-fidei eljárás)

Ennek az intézkedésnek különleges eljárási rendje van.


A kérvényt a házasfelek egyike a pápának címzi. A kérelmező fél, akitől – amennyiben a meg nem keresztelt félről van szó – általában nem várható el, hogy megkeresztelkedjék (kivétel: ha az első házasságot valláskülönbség akadálya alóli felmentéssel kötötték), ne legyen vétkes oka az érvényes házasság kudarcának és a fél, akivel az új házasságot megkötni vagy érvényesíteni akarják, ne saját hibájából idézze elő a korábbi házasfelek különválását. A kérelmet általában a megyéspüspöknek kell benyújtani, aki a szükséges vizsgálatot követően a Római Kúriának továbbítja.

A megyéspüspök vagy az általa megbízott egyesbíró által vezetett vizsgálati eljárás kötelékvédő és ügyvéd bevonásával zajlik. Ebben a folyamatban mindent meg kell állapítani, ami a házasság hit javára történő pápai felbontásához szükséges. Igazolni kell különösen a következőket:

a) legalább az egyik fél a házastársi együttélés egész időtartama alatt megkereszteletlen legyen, vagy a házasságot magát nem hálták el, miután bármelyikük megkeresztelkedett

b) amennyiben egy nem megkeresztelttel egy új házasságot szándékoznak kötni, a nem katolikus vagy nem keresztény fél beleegyezzék (tehát ne csupán tudomása legyen a katolikus fél vállalásáról, mint a vegyes házasság engedélyezésekor), hogy a katolikus fél a saját vallását szabadon gyakorolja, valamint, hogy a gyermekeket katolikus módon kereszteljék és neveljék.

Ezeken az alapvető követelményeken kívül vannak a pápai intézkedésnek még más feltételei is, nevezetesen:

1) Ne legyen lehetőség az életközösség helyreállítására. Ez a feltétel adott, ha a polgári házasság válással végződött.
2) Távol álljon a nyilvános botrány vagy a súlyos megütközés veszélye a pápai kegy megadása miatt.
3) A kérelmező fél ne legyen vétkes oka az érvényes házasság kudarcának, és hogy a katolikus fél, akivel az új házasságot megkötni vagy érvényesíteni akarják, ne saját hibájából idézze elő a korábbi házasfelek különválását.
4) Az előző házastársat (a nem szentségi, de érvényes házasságban, melynek felbontásáról van szó) megkérdezzék, ha lehetséges, és az illető ésszerűen ne ellenkezzék.
5) A bontást kérő fél gondoskodjék a korábbi házasságból esetleg származó gyermekek vallásos neveléséről.
6) Méltányos gondoskodás történjék az elhagyott házastársról és - ha vannak - a gyermekekről is.
7) A katolikus fél, akivel az új házasságot akarják kötni, a keresztségi ígéreteknek megfelelően éljen és gondoskodjék új családjáról.
8) Amennyiben az új házasságot katekumennel akarják kötni, erkölcsi bizonyosság legyen az illető közeli megkeresztelkedéséről. Ha lehetséges, meg kell várni az illető keresztelését.

Ha pl. kétes, hogy két nem keresztény közti házasság érvényes volt-e, a hit javára való új házasság érdekében az előző házasság érvénytelensége vélelmezendő. Ha pedig az kétes, hogy megvannak-e az előírt feltételek a privilegium fidei alkalmazására, azok meglétét kell vélelmezni.

A vizsgálat nem zárul le a bíró ítéletével, hanem a püspök szavazatát követően az egész aktacsomagot három példányban megküldik a Szentszéknek.

A püspöki felterjesztés Apostoli Szentszék általi vizsgálatára a Hittani Kongregáció illetékes. Az eljárásért illetéket kell fizetni. A kongregáció dönt arról, esetlegesen további bizonyítékok beszerzése után, hogy adottak-e a feltételei a házasság felbontásának. Ennek megfelelően terjeszti a pápa elé a javaslatot a házasság felbontásáról.

A házasságot maga a pápai intézkedés bontja fel, hacsak a rendelkezés nem tartalmaz mást. A házasság felbontásáról rendelkező intézkedést mindkét féllel közölni kell. Erről megjegyzés kerül a keresztelési és a házassági anyakönyvbe. A pápai intézkedés bejegyzése ellen fellebbezésre nincs lehetőség.

Visszatérés a házassági per kezdőoldalra

h.jog@jegyes.hu

Mindenki ötletét, tanácsát szeretettel fogadjuk a h.jog@jegyes.hu címen.


© Minden jog fenntartva